Szeretnél havi 1600 dolláros (kb 300.000 Ft)passzív jövedelemre szert tenni?Ez persze nem egy havi teljesítmény, de napi 5 perc munkával fel lehet építeni több hónap alatt, és stabil háttércég van mögötte.Ez felfogható egy passzív jövedelemnek vagy nyugdíj előtakarékosságot helyettesítő jövedelemnek is. 

Persze felmerül a kérdés: hogyan?
A válasz: a Zeekrewards-al.
Mielőtt megosztanám veled a pontos információt erről a nagyszerű lehetőségről, kérlek vess egy pillantást az alábbi táblázatra:

A táblázat javaslata szerint, az első 20 hónapban nem érdemes kivenni a pénzt, forgasd vissza, így egyre több lesz, és szépen gyarapodik.

Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak - mert nincs miből. Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.

Groupama Biztosítótársaság reprezentatív felmérést végzett a TNS Hoffmann kutató céggel annak érdekében, hogy felmérje a változó gazdasági környezetben a lakosság pénzügyi attitűdjét és szokásait 2011 nyarán.

Az utóbbi időben igen nagy vita övezi a nyugdíjkérdést. Bizonytalanná váltak az időskori jövedelmek, ezért egyre többen ismerték fel az öngondoskodás fontosságát, és keresték meg pénzügyi tanácsadóinkat hosszútávú befektetési lehetőségek iránt érdeklődve.

Milyen megtakarítások közül választhatunk?
Egyéni megtakarítások, nyugdíjpénztári termékek, bankszámlák, lakástakarékpénztárak, életbiztosítások, befektetések – a választható termékek széles skálát ölelnek fel.

A magyar családok 56 százaléka kevesebbet tud megtakarítani és 44 százalékuk jelölte meg ennek indokaként hiteltörlesztési kötelezettségét - derül ki a legújabb felmérésből.

Az Aviva az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében hangsúlyozza: a családok fele Magyarországon folyamatosan feléli, vagy csak öt évnél rövidebb ideig fekteti be megtakarításait, és kevesebb, mint egyötödük elképzeléseiben szerepel 10 évnél hosszabb befektetés. Az Aviva kutatásából kiderül, hogy általában véve is, de a rövidebb időtartamú befektetéseknél különösen jellemző a meghatározott célra történő megtakarítás.

Fontosnak tartják az öngondoskodást a magyarok, hiszen nem bíznak a majdani állami nyugdíjuk vásárlóerejében, de legtöbbjük nem képes félretenni nyugdíjas éveire, állapítja meg az Allianz Csoport legfrissebb felmérése. Ha mégis megtakarításra kerül sor, akkor a lekötött forintbetét, a forintalapú életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb a lakosság körében.

Az Allianz Csoport nemzetközi Bizalom Felmérése 2008-ban már megmutatta, hogy Európában a magyarok aggódnak leginkább országuk általános helyzete miatt, az Allianz Hungária megbízásából a GfK piackutató cég által 2011 áprilisában végzett kutatás szerint pedig a magyarok ma még borúlátóbbak, mint 3 évvel ezelőtt.

A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - derül ki a Randstad humánerőforrás-szolgáltató cég Workmonitor című felmérésének adataiból.

A  felmérést 18-65 éves, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozók körében végezték, és azt szerették volna megtudni, hogy a dolgozók mennyire motiváltak a nyugdíjazás utáni munkavégzésre. A felmérés során összesen 2430 magyar munkavállaló válaszolt a kérdésekre.

Folyamatosan kongatják a szakemberek a vészharangot, hogy öngondoskodás nélkül kevesen számíthatnak tisztességes megélhetésre idős korukban.

Hiába látják be viszont egyre többen, hogy szükség lenne nyugdíjcélú megtakarításokra, a tettekig kevesen jutnak el. Az életbiztosítási díjbevételek az első negyedévben csökkentek, és a harmadik nyugdíjpillér sincs jó állapotban. Minden negyedévben egyre kevesebb tagja van az önkéntes nyugdíjkasszáknak, a díjbevételeik is folyamatosan csökkennek.

A természetes szaporulat – úgy tűnik – már nem képes megakadályozni a társadalombiztosítási rendszerek lassú összeomlását. A születések számának gyarapodása mellett a tervezett bevándorlásra kellene helyezni a hangsúlyt és kiemelten a hiányszakmákban keletkező munkahelyek betöltésére képezni és foglalkoztatni migránsokat. Az aktív korú, munkavállalásra hajlandó, szakképzett népesség migrációja növelné a járulékbefizetéseket, nettó adóforrást jelentenének.

A második világháború utáni évtizedekben kezdődő és a 21. században is megfigyelhető egyenlőtlen demográfiai változások hatásait egyelőre felmérni sem tudjuk. A világ nagyobb és szegényebb felén demográfiai robbanásnak lehetünk tanúi, míg Európában stagnál, vagy csökken a népesség. Társadalmunk rohamosan öregszik, ez pedig komoly hatással van a gazdaságra és a szociális ellátórendszerek fenntartására.

Európa nagy részén, de főként Németországban, Oroszországban és Magyarországon az elmúlt években jelentősen visszaesett a születések száma.

Mindeközben az időskori kiadások nem fognak csökkenni; egyrészt a modern fogyasztóként nyugdíjba vonulók nem szeretnének majd önként lemondani a megszokott életnívójukról,  másrészt életkoruk előrehaladtával kénytelenek lesznek tudomásul venni az egészségügyi kiadásaik nyomasztó növekedését, harmadrészt szembesülnek azzal a ténnyel,  hogy az időskorban várható élettartamok szakadatlan hosszabbodásával egyre hosszabb ideig kell majd fenntartaniuk magukat.